Két törvény közötti ellentmondást oldott fel az OVB azzal a döntésével, hogy öt helyett legfeljebb négy jelölt neve szerepelhet a szavazólapokon az októberi kisebbségi önkormányzati választásokon.

Egy hetük maradt a jelölőszervezeteknek, hogy jelölteket állítsanak az októberi önkormányzati választásra, az összegyűjtött ajánlószelvényeket szeptember 3-án 16 óráig kell leadni az illetékes választási bizottságoknak.

A választópolgároknak augusztus 16. és 19. között kellett megkapniuk a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, közkeletűbb nevén a kopogtatócédulát, valamint az ajánlószelvényt. Mivel idén kevesebb idő alatt kell relatíve több ajánlószelvényt összegyűjteni az önkormányzati választásokon indulóknak, így már most megjósolhatóak a visszaélések. Postaláda feltörésekről és ál-kopogtatócédula gyűjtőkről éppúgy hallani, mint pénzért kínált ajánlószelvényekről és állítólagos adatbázis építésről.

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az október 3-i önkormányzati és kisebbségi választásra hétfői ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB).

A települési önkormányzati és kisebbségi választások kampányában is rendelkezésre áll az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztató szolgáltatása, a Választási Információs Szolgálat (VISZ) - közölte Őrsi Gábor, az OVI szóvivője.

A négy évvel ezelőttinél egyharmaddal kevesebb, közel 17 ezer önkormányzati képviselőt választunk az októberi helyhatósági választáson; a megyei közgyűlések pedig feleakkorák lesznek, mint négy éve.

Az októberi önkormányzati választás miatt augusztus 23-tól már nem lehet aláírásokat gyűjteni népszavazási, illetve népi kezdeményezésekhez. A csaknem három hónapig tartó aláírásgyűjtési moratórium jelenleg 14 kezdeményezést érint.

Minden önkormányzatnál megtalálható az a racionális és jobbára valós indok, amely magyarázza a helyzetet, még ha az nem túlságosan rózsás is - ez derül ki azokból a véleményekből, amelyeket egy az önkormányzatokat rangsoroló kutatás eredményeire reagálva fejtettek ki a Világgazdaságnak.

A budapesti XIII. kerület a legkevésbé eladósodott és működése is a legátláthatóbb az önkormányzatok közül - olvasható a Progresszív Intézet elemzésében, amely a fővárosi kerületek és a 23 megyei jogú város gazdálkodását vizsgálta. A kutatásból kiderül, hogy elsősorban a kormánypárti önkormányzatok küzdenek nagy adóssággal, legrosszabb helyzetben például Hódmezővásárhely van, ugyanakkor a jóléti kiadások is a Fidesz-KDNP által vezetett városokban a legmagasabbak.

Működésképtelenné vált a dombóvári önkormányzat, miután a képviselő-testület nem tudott megegyezni az új bizottsági tagok személyéről a keddi ülésen - mondta el lapunknak Réger Balázs kabinetvezető.